Orovela - Georgia egyik minőségi bora

OROVELA Fine wine of Georgia

Vardzia / ვარძია

Davit-Gareja monastery

További képek a Travelpod oldalán. 

A Davit Gareja (ejtsd:David-Garedzsa)  kolostor komplexumot a 6. században sziklába vájták. Kakheti régióban, a Gareja hegy fél-sivatagi lejtőin 60-70 km-re Tbiliszitől.  A több száz épületsejt, templomok, kápolnák, ebédlők és lakóegységek a sziklába vájva

Uplistsikhe

 Uplistsikhe (ejtsd. Upliszcikhe) 12 km-re található Goritól. Grúzia egyik legősibb városa, barlangszerű felépítéssel, amit egykor 5 ezer ember lakott, addig amíg a 2 ezer éves történetére Batu kán pontot nem tett, és elfeledetté vált egészen addig 
míg orosz régészek fel nem fedezték a 19. század közepén.

Képek By David & Bonnie albumából, léptessetek jobbra!

Saperavi, Mtsvane, Rkatsiteli grúz szőlőfajták

"Az országban az i.e. 6. évezredből találtak olyan magokat, amelyek termesztett szőlő magjainak tűnnek (alakjuk különbözik a vadszőlő magjáétól (Rod Phillips, 2001: A Short History of Wine. London). Maga Jancis Robinson az Oxford Companion to Wine (1994) c. művében kijelenti, hogy a borivás hagyományának történeti gyökereit a Dél-Kaukázus termékeny völgyeiben, a mai Grúzia területén kell keresnünk. A bor legkorábbi készítési technikájának fontos elemei voltak azok a speciális agyag edények, a grúz „kvevrik”, amelyek közül itt 7000 éveset is találtak. Használatuk az országban a 20. századig alapértelmezett volt, és a szovjet piacra való tömegtermelés szorította őket háttérbe. Ez a függőség nem kedvezett a grúz borkészítés minőségének sem. A borok jelentős hányada a félédes-édes kategóriába tartozott, ahol a cukor jótékonyan ápolt és eltakart.

Az utóbbi évtizedben újra az érdeklődés középpontjába került ez az ősi technológia, amelynek fontos része a héjon áztatás fehér borok esetében is, majd a seprőn tartás kén hozzáadása nélkül. Több észak-olasz, szlovén, de magyar borászt (pl. Kaló Imre, Tokajicum) is ismerünk, akinél részben, vagy egészben megjelenik a technológia.

Grúzia kb. évi 1 millió hl termelésével a világpiac kb. 0,3%-át teszi ki. Boraik többségét (kb. 75%-át) 2005-ig exportálták, elsősorban a szovjet utódállamokba. A grúz és orosz kapcsolatok megromlását követő orosz embargó hatására ez az arány közel harmadára esett vissza. Grúzia pozícióit Ukrajnában, Lengyelországban, a balti államokban, az USA-ban és Németországban kívánja erősíteni.

Kóstolt fajták:

Saperavi
Grúzia egyik legidősebb helyi autocton fajtája, amely közel 5-7 ezer éves múltra tekint vissza. Nevének jelentése "festék" is arra utal, hogy a festőszőlők közé sorolható. Nem csak a héj, hanem a gyümölcs húsa is tartalmaz színanyagot. A fajta szívós, nagyon ellenálló a fagynak, és szárazságnak is. Kelet-Gúrzia Kaheti régiójában a legelterjedtebb. A fajta borai több néven kaphatóak, pl.:
Kindzmarauli és Akhasheni: késői szüretből származó általában félédes bor, általában 2 évig érlelig.
Mukuzani: Mukuzani régióban termelt száraz változat, amelyet 3 évig érlelnek. Grúzia legjobb borának tartják. Egykor Sztálin kedvenc bora volt.

Mtsvane
Kimondhatatlan nevű ősi fajta, grúz nyelven azt jelenti, „új, fiatal és zöld”. Jellegében a mi kéknyelünkre hajaz. Jó tűri a fagyot, de szárazság érzékeny. Szikár, neutrális karaktere miatt leggyakrabban Rkatsiteli-vel házasítják, hogy gyümölcsösséget csempésszenek bele. Leghíresebb cuvvéi a Tsinandali , Vazisubani és a Gurdzhaani.

Rkatsiteli
A legősibb ma is ismert fajták egyike. A mai Grúzia, Örményország és Törökország területéről származik, de Bulgáriában is termesztik. Egykor népszerű erősített bort készítettek belőle a szovjet piacra, illetve ahogy írtam a Mtsvane fajta klasszikus házasítási partnere.
Robosztus, szélsőséges hideget és meleget is kibíró ellenálló fajta. Szép savszerkezet, nagy test, és rizlingre-traminire emlékeztető ornamentika jellemzi"

Kárpáti Péter blogjából idéztem.

Akaki Cheretheli - Szulikó

Sokáig kerestem a sírt.

Hajh! Nyoma sem volt látható!

Bús szívemre nem leltem írt:

"Hol vagy szerelmem, Szulikó?"

Árva rózsa állt utamon.

Riadt számon elhalt a szó,

félve suttogtam: "Rózsa, mondd,

nem te vagy-e szép Szulikó?"

Megrezzent a fölvert virág,

bimbójával hajtott fejet.

S elhullatta gyöngyharmatát,

hullatott fájó könnyeket.

Valahol szól egy csalogány,

sűrűn rejti lombtakaró.

Kérlelem: "Azt mondd meg csupán,

nem te vagy-e szép Szulikó?"

A csöpp énekes megremeg,

csőre épp a rózsán pihen,

s ahogy nyögdécsel, füttyöget,

mintha mondaná, hogy "Igen".

Virrasztó szem néz odafenn:

csillag fénye oly bódító.

Dobogó szívvel kérdezem:

"Nem te vagy-e szép Szulikó?"

Tiszta, tüzes fénnyel tekint,

bátorítva csillog felém.

Majd a lágy szellő meglegyint,

s benne így suttog a remény:

"Azt, akiért szíved epedt,

megtaláltad. Gyógyulj, pihenj!

S édes, nyájas csend közepett

haladj át az életeden.

Három arca is van veled:

rózsa, csillag és csalogány.

Oly erős volt szerelmetek,

hogy sohasem lesz halovány."

Megértettem, s már sírhelyét

nem keresem hasztalanul.

A tusakodásból elég:

nem gyötrődöm, könnyem se hull.

Hogyha rózsa illata száll,

csalogány zeng, csillag ragyog -

hangom elfúl, szót nem talál

arra, hogy mily boldog vagyok.

Azóta a nap újra süt,

s bár a bánat még mardosó,

lelkem érzi, hogy mindenütt

három szívben él Szulikó!...

(Ford.: Radó György) 

Cheretheli, Akaki(1840-1915) grúz költő, hercegi családból származott, dajkaságban nőtt fel, paraszti környezetében ismerkedett meg a népköltészettel, mely egész írói munkásságára formáló hatással volt. Költeményeinek egy része népdallá vált. Leghíresebb a Szulikóról szóló történet, mely nevét világhírűvé tette.

Georgia

 

egyszerű, rövid, turisztikai film az országról