Grúz ábécé

írjuk, mondjuk ..

Grúz személyes névmások

Én Me
Тe Sen
Ő Isz
Мi Csven
Ti Tkven
Ők Iszini

Grúz betűírás

Néhány grúz szó, kifejezés, amit illik tudni minimum, ha utazunk.

KÖSZÖNÉS

Jó reggelt Dilá msvidobiszá
Jó napot! (tegezve is) Gámárdzsobá
Jó estét! Szálámo msvidobiszá
Jó éjszakát! Ghame msvidobiszá
Viszontlátásra Náhvámdisz
Szia Szalami
Szia (távozáskor) Dzserdzserobit

ALAPSZAVAK

Igen Diáh
Nem Árá
Köszönöm Gmádlobt
Kérem Gthovt
Tessék Áráprisz
Elnézést Bodisi
Beszél angolul (németül)? Lápárákobt ingliszurád (germánulád)?
Grúzia Szakartvelo
Szeretlek Me sеn mikvárhár
Tetszik Momconsz
Én Me
Мi Csven
Тe Sen
Ti Tkven
Ők Iszini
Hogy hívnak? Rá gkviát?
Jó kárgád
Rossz Cudád
Feleség Coli
Férj Kmári
Lánygyermek Kálisvili
Fiúgyermek Vázsisvili
Barát Megobári

SZÁMOK

0 Noli
1 Erti
2 Ori
3 Számi
4 Othi
5 Huti
6 Ekvszi
7 Svidi
8 Rvá
9 Chrá
10 Áti
100 Ászi
1000 Átászi

VÁSÁRLÁS

Mennyibe kerül? Rá ghirsz?
Mi ez? Esz rá árisz?
Megveszem Vkhidulob
Nyitva Ghiá
Zárva Dakétiliá
Kevés Cotá
Sok Bevri
Reggeli Száuzme
Ebéd, vacsora Szádili
Kenyér Puri
Kávé Khává
Tea Csái
Üdítő Cveni
Víz Ckhváli
Bor Ghvino
Hús Horci
Gyümölcs Hili
Fagylalt Náhini

UTAZÁS

Hol van...? Szád árisz ... ?
Mennyibe kerül a jegy? Bileti rá ghirsz?
Vonat Matarebeli
Аutóbusz Ávtobuszi
Меtró Metro
Repülőtér Aeroporti
Pályaudvar Szádguri
Buszpályaudvar Avtoszádguri
Indulás Gászvlá
Érkezés Csámocvlá
Szálloda Szásztumro
Szoba Otáhi
Útlevél Pászporti

IRÁNY

Balra Márchniv
Jobbra Márzsvniv
Egyenesen Pirdápir
Fel Zemot
Le Kvemot
Messze Sorsz
Közel Áhlosz
Térkép Ruká

ÁLTALÁNOS

Posta Posztá
Мúzeum Muzeumi
Bank Bánki
Rendőrség Policiá
Kórház Száávádmkholo
Gyógyszertár Áptiáki
Üzlet, bolt Mágháziá
Étterem Pesztoráni
Templom Eklesziá
WC Tauleti
Utca Kucsi
Tér Moedani
Híd Hidi

IDŐ, DÁTUM

Nap Dghe
Hét Kvirá
Hónap Tve
Év Celi
Ma Dgesz
Tegnap Gusin
Holnap Hvál
Hétfő Orsábáti
Kedd Számsábáti
Szerda Othsábáti
Csütörtök Hutsábáti
Péntek Párászkveni
Szombat Sábáti
Vasárnap Kvirá

Deda Chemi / Chemi Deda

Deda Chemi = nagymamám. Nem szabad összekeverni a Chemi Deda kifejezéssel, ami azt jelenti, anya baszó !

Grúz daltanulás, Odelia Ranuni

A grúz nyelv tanulásához találtam, ezt az egyszerű és eléggé fülbemászó dalt ahhoz, hogy minden erőfeszítés nélkül megmaradjon.

Mari Romelashvili, ezt a dalt 2007-ben adta elő, Grúziát képviselve a Junior Eurovíziós Nemzeti döntőben.



Az Odelia Ranuni grúzul:




Megobrebma damabares
moiare utskho mkhare,
megobrebma damabares
dabrundi da gagvakhare.

Mze, tsa da lurji mdelo
odelia, ranuni.
me, shen da saqartvelo
odelia, ranuni.

Chemi mze da chemi mtvare
skhvas verafers shevadare.
mokhatuli aremare,
amitomats shevikvare.

Mze, tsa da lurji mdelo
odelia, ranuni.
me, shen da saqartvelo
odelia, ranuni.

(English)
My friends asked me
"Go to a foreign country",
My friends asked me
"Come back and make us glad".

Sun, Sky and Countryside
Odelia, Ranuni.
You, me and Georgia
Odelia, Ranuni.

My Sun and My Moon
Nothing compared to.
Colored lands and fields
That's why I like it.

Sun, Sky and Countryside
Odelia, Ranuni.
You, me and Georgia
Odelia, Ranuni.

A szöveg nyers fordítása:

A barátaim kérdeztek
Külföldi államba mész.
A barátaim kérdeztek
Térj vissza és tegyél minket boldoggá.

Nap, Ég és vidék
Odelia, Ranuni.
Te, én és Sakartvelo
Odelia, Ranuni.

A Napom és a holdam
Semmivel nem ér fel.
Földeket és mezőket színezett
Ezért szeretem.

Nap, Ég és vidék
Odelia, Ranuni.
Te, én és Sakartvelo
Odelia, Ranuni.

Mari Romelashvili - Odelia Ranuni

.. a szöveg származási helye: itt!

Grúz nyelv (angol cikk fordítás)

A grúz nyelv (kartuli ena) a kaukázusi Grúzia hivatalos nyelve. A grúz az anyanyelve kb. 3,9 millió lakosnak Grúzián belül (a népesség 83 %-a), és még 500.000 külföldön (főleg Törökországban, Iránban, Oroszországban, az USA-ban és Európában. Irodalmi nyelve a grúz nép minden népcsoportjának, különösen azoknak, akik más dél-kaukázusi (vagy kartvél) nyelveken beszélnek, mint a svan-ok, megreliaiak és a laz-ok.

Rövid tartalom:
1 Osztályozás,
2 Nyelvjárások,
3 Történet,
4 Írásrendszer
4.1 Mássalhangzók,
4.2 Magánhangzók,
4.3 Hangtan
5 Nyelvtan
5.1 Alaktan,
5.2 Ragozás
5.3 Mondattan
6 Szókincs
7 Példák
7.1 Szóképzés,
7.2 Többszörös mássalhangzóval kezdődő szavak

1. Osztályozás:
A grúz a legáltalánosabb dél-kaukázusi nyelv, egy nyelvcsalád, amely magában foglalja a svan-t és a magreliai-t (amelyet főleg északnyugat-Grúziában beszélnek), és a laz-t (amelyet főleg a Fekete tenger török partjától a grúz határig beszélnek).

2. Nyelvjárások:
(Grúziában, részben Törökországban, Azerbajdzsánban és Iránban)
Imeretiai, Racsa-Lecshumiai, Gurian, Adzsaraan, Imerhevian, Kartlian, Kahetian, Ingilo, Tus, Hevsúr, Mohevian, Psavjan, Fereydan, Mtiuletian, Meshetian.

3. Történet
A grúz a megreliai-tól és a laz-tól Kr.elött 1000 körül vált szét. A változás mértékét a nyelvészek (pl. Klimov, T. Gamkrelidze, G. Macsavariani) úgy itélik meg, hogy a legkorábbi szétválás Kr.előtt 2000-ben vagy korábban történt, amikor a svan elvált a többi nyelvtől. A megreliai és a laz a grúztól durván ezer évvel később vált szét. A grúz nyelvnek gazdag írásos hagyatéka van. A legrégebbi fennmaradt grúz írásos szöveg a „Szent Susanik királynő mártíromsága” (Camebai cmindisza Susanikiszi, dedoplisaz) Iakob Curtaveli-től, a Kr.utáni V. századból. A grúz nemzeti eposz („A tigrisbőrös lovag”) (Vephisztqaoszani) Sota Rusztaveli-től, a XII. századra datálódik.

4. Írásrendszer
A grúzt a történelem során sokféleképpen írták. Jelenleg egy ábécé, a mkhedruli („katonai”) majdnem teljesen uralkodó, a többi csak a tudósokat érdekli, akik a történelmi dokumentumokat olvassák.
A mkhedruli-nak 33 betűje van általános használatban, 6-ot már többnyire nem használnak. A mkhedruli betük - nem teljesen-, de megfelelnek a grúz nyelv hangjainak.
A Leonti Mroveli által a XI. században leírtak alapján, az első grúz ábécét Pharnavaz, a kaukázusi Ibéria vidék (másnéven Kartli) első királya alkotta meg, a Kr.előtti III. században. Ennek ellenére, ennek az abécének, vagy módosult változatának az első előfordulása csak a Kr.utáni IV-V. századra tehető. A századok folyamán az abécé modernizálódott. Mostanában 3 grúz ábécé van, amelyek annyira különböznek egymástól, hogy az egyiknek ismeretében a másikak közül egyet sem lehet elolvasni. Ezeket az ábécéket asomtavruli-nak (nagybetüknek), nuskuri-nak (kisbetűknek) és mkhedruli-nak nevezik. Az első kettőt együtt használják, mint nagy- és kisbetüket, és együttesen alkotnak egy ábécét a grúz orthodox egyházban és khucuri-nak (papi-nak) nevezik.
A mkhedruli-ban nincsenek külön nagybetük. Néha, nagybetüs hatást akarnak elérni úgy, hogy az egész betüt az alapvonara teszik lenyúló részek nélkül. Ezeket a nagybetű-szerű jeleket címlapokon, fejezetcímeken, szobor-feliratokon és hasonló helyeken gyakran használják.

A kemény (kiejtésben nagybetüvel) írt hangokat erős nyomással kell kiejteni. A grúzban a „normál” h-hoz képest kemény h (X = H) és zöngétlen h (GH = j) is van.
A grúzban sok mássalhangzó-kapcsolódás van, bár minden főnév alanyesetben magánhangzóra végződik. Sok főnév 2 mássalhangzóval kezdődik (lásd a Példák részt)

4.3 Hangtan:
A nyelv tartalmaz néhány szörnyűséges mássalhangzókapcsolatot, ahogy azt a következő szavakban lehet látni:
gvprtskvni (gvprtckvni, "ti kiraboltok minket”) and mtsvrtneli (mcvrtneli,"edző").

[Vásárhelyi: Saját megjegyzésem] Nem kell ezt olyan szörnyűnek venni. Pl. a szlovák nyelvben az r és az l magánhangzó-jellegű, annyira, hogy még hosszú párjuk is van, r’, l’,vesszővel és mint magánhangzók, szótagalkotók. Így gondolom, hogy a grúzban azok a mássalhangzók, amiket önállóan is ki lehet ejteni (v,r,sz, m, l, stb), azokat felfoghatjuk úgy is, mintha magánhangzók lennének, és ezek szerint én pl. úgy is szótagolnám őket: gv-prc-kv-ni illetve mcvrt-ne-li)

5. Nyelvtan:
5.1. Alaktan:
A grúz agglutináló (ragozó) nyelv. Vannak bizonyos elő- és utóképzők, amelyek sorrendben összekapcsolva igét képeznek. Egyes alakokban akár 8 különböző elem is lehet egy igében egyszerre. Példa lehet agesenebinat („te építettél”). Az igéalak részekre bontva a-g-e-shen-eb-in-a-t. Az egyes képzők a személyt, a módot és az időt fejezik ki.

A szinkópa általános jelenség a grúzban. Ha egy végződés (különösen a többesszám jele –eb-) olyan szótőhöz kapcsolódik, amely a-t vagy e-t tartalmazó szótaggal végződik, akkor a legtöbb szóban ez kiesik. Pl. megobari („barát”). Többesszámban megobrebi („barátok”), vagyis a szótőből az a kiesett.

A grúzban 7 főnévi eset van: a nominatívus (alanyeset), ergatívus (tárgyra ható eset [nem tárgyeset!]), datívus (részeseset), genitívus (birtokos eset), eszköz-, elöljárós- és megszólító eset. Amíg a többi nyelvben a mondat alanya általában alanyesetben van és a mondat tárgya tárgy- (esetleg részes-) esetben, a grúzban fordítva, a tárgy van alanyesetben és az alany ergatívus-ban. Ezt ergatív szerkezetnek nevezik, sok esetben fordul elő, pl. a tárgyas igék múlt idejében vagy a tudni ige jelen idejében.
5.3 Mondattan:
A grúz ragozó nyelv, vagyis a nyelvtani módosító elemeket többnyire a szótő után (néha elé) teszik, ragként vagy külön szóként (névutó). A grúz ragok a nyugati nyelvek elöljáróinak felelnek meg. Minden rag a módosított szótőhöz járul, amely bizonyos esetben van (de ez így van sok indoeurópai nyelvben is, mint a német, latin vagy orosz, stb.) [magyar: rag=nagy/nagy-obb, előképző: leg-nagy-obb]
A grúzban elsődlegesen alany-tárgy-többi mondatrész sorrend van, de a szórend nem olyan szigorú, mint pl. az angolban. Nem minden szórend elfogadható, de lehetséges az alany-többi mondatrész-ige sorrend is. A grúzban nincs nyelvtani nem, a szavak semlegesneműek. Nincs névelő, tehát egyformán fejezik ki: vendég, egy vendég, a vendég. Bár vannak nyelvtani eszközök, amelyekkel a határozottságot ki lehet fejezni.

6. Szókincs:
A grúzban gazdag szóképzési rendszer van. A szótőhöz néhány elő- és utóképzőt téve, sok névszót és melléknevet lehet képezni.
Például, a –Karth- szótőből Karthveli (grúz ember), Karthuli (grúz nyelv) és Szakarthvelo (Grúzia).
A legtöbb grúz vezetéknév –dze (fiú), -svili (gyerek), -ia, -ani, -uri képzőkre végződik.
A grúzban 20-as számrendszer van, mint a baszkban vagy a franciában. Tehát 20-nál nagyobb és 100-nál kisebb számot a 20 szorzatával és a maradék hozzá-adásával fejezzük ki: Pl. 93 = otkh-m-oc-da-cameTi (azaz 4-szer 20 + 13).

7. Példák:
7.1 Szóképzés:

Főnevek igéből (szótő, képzett szó):
-Cer- ("ír") > Cerili ("levél, betü") és mCerali ("író, írnok")
-ca- ("ad") > gadacema ("rádió")
-cda- ("próbál") > gamocda ("vizsga”)
-gav- ("hasonlít") > mszgavszi („hasonló”) és mszgavszeba ("hasonlóság”)
-sen- ("épít") > senoba ("épület")
- ckh- ("süt") > namtckhvari ("sütemény")
-civ- ("hideg") > macivari ("hűtőszekrény”)
-pr- ("repül") > tvitmprinavi ("repülőgép") és aprena ("felszállás")

Igék főnévből:
-szadili- ("ebéd") > szadilob ("ebédel")
-szauzme ("reggeli") > C'aszauzmeba ("reggelizni”)
A Ca- előképző „egy kicsit valamit csinál” értelmet ad a jelentéshez

-szakhli- ("otthon”) > gadaszakhleba („költözni”)

Hasonlóképpen, melléknévből igét lehet képezni:
-Citeli- ("piros") > gaCileba („elpirulni, pirosítani”)
-brma ("blind") > dabrmaveba („megvakulni, megvakítani”)
-lamazi- ("szép”) > galamazeba („megszépülni”)

7.2 Többszörös mássalhangzóval kezdődő szavak:
A grúzban sok főnév és melléknév kezdődik 2 vagy több mássalhangzóval.
Néhány nyelvész szerint a szavak fele két mássalhangzóval kezdődik, azért, mert a szótagok is többnyire két mássalhangzóval kezdődnek.

cqali (víz), szCori (korrekt), rdze (tej), tma (haj), mta (hegy), ckheni (ló).

Vannak 3 mássalhangzóval kezdődő szavak is:
tkven (ti), mCvane (zöld), ckhviri (orr), TKbili (édes), mTKivneuli (fájdalmas), csrdiloeti (észak)

Van néhány (kevés) szó a grúzban, amely 4 mássalhangzóval kezdődik. Pl:
mKvleli (gyilkos), mKvdari (halott), mthvrali (részeg) és mCKrivi (sor).

Vannak egész extrém esetek is, például a következő szó 6 mássalhangzóval kezdődik:
mCvrtneli (edző),

És a következő szavak 8 mássalhangzóval kezdődnek:
gvprckvni (ti kiraboltok minket), gvbrdgvni (ti megsirattok minket (? ebben nem vagyok biztos) [szerintem úgy szótagolható: gv-prc-kv-ni, gv-brd-gv-ni]

- vége -

( a fordításért köszönet Vásárhelyi Istvánnak )