Grúz nyelv (angol cikk fordítás)

A grúz nyelv (kartuli ena) a kaukázusi Grúzia hivatalos nyelve. A grúz az anyanyelve kb. 3,9 millió lakosnak Grúzián belül (a népesség 83 %-a), és még 500.000 külföldön (főleg Törökországban, Iránban, Oroszországban, az USA-ban és Európában. Irodalmi nyelve a grúz nép minden népcsoportjának, különösen azoknak, akik más dél-kaukázusi (vagy kartvél) nyelveken beszélnek, mint a svan-ok, megreliaiak és a laz-ok.

Rövid tartalom:
1 Osztályozás,
2 Nyelvjárások,
3 Történet,
4 Írásrendszer
4.1 Mássalhangzók,
4.2 Magánhangzók,
4.3 Hangtan
5 Nyelvtan
5.1 Alaktan,
5.2 Ragozás
5.3 Mondattan
6 Szókincs
7 Példák
7.1 Szóképzés,
7.2 Többszörös mássalhangzóval kezdődő szavak

1. Osztályozás:
A grúz a legáltalánosabb dél-kaukázusi nyelv, egy nyelvcsalád, amely magában foglalja a svan-t és a magreliai-t (amelyet főleg északnyugat-Grúziában beszélnek), és a laz-t (amelyet főleg a Fekete tenger török partjától a grúz határig beszélnek).

2. Nyelvjárások:
(Grúziában, részben Törökországban, Azerbajdzsánban és Iránban)
Imeretiai, Racsa-Lecshumiai, Gurian, Adzsaraan, Imerhevian, Kartlian, Kahetian, Ingilo, Tus, Hevsúr, Mohevian, Psavjan, Fereydan, Mtiuletian, Meshetian.

3. Történet
A grúz a megreliai-tól és a laz-tól Kr.elött 1000 körül vált szét. A változás mértékét a nyelvészek (pl. Klimov, T. Gamkrelidze, G. Macsavariani) úgy itélik meg, hogy a legkorábbi szétválás Kr.előtt 2000-ben vagy korábban történt, amikor a svan elvált a többi nyelvtől. A megreliai és a laz a grúztól durván ezer évvel később vált szét. A grúz nyelvnek gazdag írásos hagyatéka van. A legrégebbi fennmaradt grúz írásos szöveg a „Szent Susanik királynő mártíromsága” (Camebai cmindisza Susanikiszi, dedoplisaz) Iakob Curtaveli-től, a Kr.utáni V. századból. A grúz nemzeti eposz („A tigrisbőrös lovag”) (Vephisztqaoszani) Sota Rusztaveli-től, a XII. századra datálódik.

4. Írásrendszer
A grúzt a történelem során sokféleképpen írták. Jelenleg egy ábécé, a mkhedruli („katonai”) majdnem teljesen uralkodó, a többi csak a tudósokat érdekli, akik a történelmi dokumentumokat olvassák.
A mkhedruli-nak 33 betűje van általános használatban, 6-ot már többnyire nem használnak. A mkhedruli betük - nem teljesen-, de megfelelnek a grúz nyelv hangjainak.
A Leonti Mroveli által a XI. században leírtak alapján, az első grúz ábécét Pharnavaz, a kaukázusi Ibéria vidék (másnéven Kartli) első királya alkotta meg, a Kr.előtti III. században. Ennek ellenére, ennek az abécének, vagy módosult változatának az első előfordulása csak a Kr.utáni IV-V. századra tehető. A századok folyamán az abécé modernizálódott. Mostanában 3 grúz ábécé van, amelyek annyira különböznek egymástól, hogy az egyiknek ismeretében a másikak közül egyet sem lehet elolvasni. Ezeket az ábécéket asomtavruli-nak (nagybetüknek), nuskuri-nak (kisbetűknek) és mkhedruli-nak nevezik. Az első kettőt együtt használják, mint nagy- és kisbetüket, és együttesen alkotnak egy ábécét a grúz orthodox egyházban és khucuri-nak (papi-nak) nevezik.
A mkhedruli-ban nincsenek külön nagybetük. Néha, nagybetüs hatást akarnak elérni úgy, hogy az egész betüt az alapvonara teszik lenyúló részek nélkül. Ezeket a nagybetű-szerű jeleket címlapokon, fejezetcímeken, szobor-feliratokon és hasonló helyeken gyakran használják.

A kemény (kiejtésben nagybetüvel) írt hangokat erős nyomással kell kiejteni. A grúzban a „normál” h-hoz képest kemény h (X = H) és zöngétlen h (GH = j) is van.
A grúzban sok mássalhangzó-kapcsolódás van, bár minden főnév alanyesetben magánhangzóra végződik. Sok főnév 2 mássalhangzóval kezdődik (lásd a Példák részt)

4.3 Hangtan:
A nyelv tartalmaz néhány szörnyűséges mássalhangzókapcsolatot, ahogy azt a következő szavakban lehet látni:
gvprtskvni (gvprtckvni, "ti kiraboltok minket”) and mtsvrtneli (mcvrtneli,"edző").

[Vásárhelyi: Saját megjegyzésem] Nem kell ezt olyan szörnyűnek venni. Pl. a szlovák nyelvben az r és az l magánhangzó-jellegű, annyira, hogy még hosszú párjuk is van, r’, l’,vesszővel és mint magánhangzók, szótagalkotók. Így gondolom, hogy a grúzban azok a mássalhangzók, amiket önállóan is ki lehet ejteni (v,r,sz, m, l, stb), azokat felfoghatjuk úgy is, mintha magánhangzók lennének, és ezek szerint én pl. úgy is szótagolnám őket: gv-prc-kv-ni illetve mcvrt-ne-li)

5. Nyelvtan:
5.1. Alaktan:
A grúz agglutináló (ragozó) nyelv. Vannak bizonyos elő- és utóképzők, amelyek sorrendben összekapcsolva igét képeznek. Egyes alakokban akár 8 különböző elem is lehet egy igében egyszerre. Példa lehet agesenebinat („te építettél”). Az igéalak részekre bontva a-g-e-shen-eb-in-a-t. Az egyes képzők a személyt, a módot és az időt fejezik ki.

A szinkópa általános jelenség a grúzban. Ha egy végződés (különösen a többesszám jele –eb-) olyan szótőhöz kapcsolódik, amely a-t vagy e-t tartalmazó szótaggal végződik, akkor a legtöbb szóban ez kiesik. Pl. megobari („barát”). Többesszámban megobrebi („barátok”), vagyis a szótőből az a kiesett.

A grúzban 7 főnévi eset van: a nominatívus (alanyeset), ergatívus (tárgyra ható eset [nem tárgyeset!]), datívus (részeseset), genitívus (birtokos eset), eszköz-, elöljárós- és megszólító eset. Amíg a többi nyelvben a mondat alanya általában alanyesetben van és a mondat tárgya tárgy- (esetleg részes-) esetben, a grúzban fordítva, a tárgy van alanyesetben és az alany ergatívus-ban. Ezt ergatív szerkezetnek nevezik, sok esetben fordul elő, pl. a tárgyas igék múlt idejében vagy a tudni ige jelen idejében.
5.3 Mondattan:
A grúz ragozó nyelv, vagyis a nyelvtani módosító elemeket többnyire a szótő után (néha elé) teszik, ragként vagy külön szóként (névutó). A grúz ragok a nyugati nyelvek elöljáróinak felelnek meg. Minden rag a módosított szótőhöz járul, amely bizonyos esetben van (de ez így van sok indoeurópai nyelvben is, mint a német, latin vagy orosz, stb.) [magyar: rag=nagy/nagy-obb, előképző: leg-nagy-obb]
A grúzban elsődlegesen alany-tárgy-többi mondatrész sorrend van, de a szórend nem olyan szigorú, mint pl. az angolban. Nem minden szórend elfogadható, de lehetséges az alany-többi mondatrész-ige sorrend is. A grúzban nincs nyelvtani nem, a szavak semlegesneműek. Nincs névelő, tehát egyformán fejezik ki: vendég, egy vendég, a vendég. Bár vannak nyelvtani eszközök, amelyekkel a határozottságot ki lehet fejezni.

6. Szókincs:
A grúzban gazdag szóképzési rendszer van. A szótőhöz néhány elő- és utóképzőt téve, sok névszót és melléknevet lehet képezni.
Például, a –Karth- szótőből Karthveli (grúz ember), Karthuli (grúz nyelv) és Szakarthvelo (Grúzia).
A legtöbb grúz vezetéknév –dze (fiú), -svili (gyerek), -ia, -ani, -uri képzőkre végződik.
A grúzban 20-as számrendszer van, mint a baszkban vagy a franciában. Tehát 20-nál nagyobb és 100-nál kisebb számot a 20 szorzatával és a maradék hozzá-adásával fejezzük ki: Pl. 93 = otkh-m-oc-da-cameTi (azaz 4-szer 20 + 13).

7. Példák:
7.1 Szóképzés:

Főnevek igéből (szótő, képzett szó):
-Cer- ("ír") > Cerili ("levél, betü") és mCerali ("író, írnok")
-ca- ("ad") > gadacema ("rádió")
-cda- ("próbál") > gamocda ("vizsga”)
-gav- ("hasonlít") > mszgavszi („hasonló”) és mszgavszeba ("hasonlóság”)
-sen- ("épít") > senoba ("épület")
- ckh- ("süt") > namtckhvari ("sütemény")
-civ- ("hideg") > macivari ("hűtőszekrény”)
-pr- ("repül") > tvitmprinavi ("repülőgép") és aprena ("felszállás")

Igék főnévből:
-szadili- ("ebéd") > szadilob ("ebédel")
-szauzme ("reggeli") > C'aszauzmeba ("reggelizni”)
A Ca- előképző „egy kicsit valamit csinál” értelmet ad a jelentéshez

-szakhli- ("otthon”) > gadaszakhleba („költözni”)

Hasonlóképpen, melléknévből igét lehet képezni:
-Citeli- ("piros") > gaCileba („elpirulni, pirosítani”)
-brma ("blind") > dabrmaveba („megvakulni, megvakítani”)
-lamazi- ("szép”) > galamazeba („megszépülni”)

7.2 Többszörös mássalhangzóval kezdődő szavak:
A grúzban sok főnév és melléknév kezdődik 2 vagy több mássalhangzóval.
Néhány nyelvész szerint a szavak fele két mássalhangzóval kezdődik, azért, mert a szótagok is többnyire két mássalhangzóval kezdődnek.

cqali (víz), szCori (korrekt), rdze (tej), tma (haj), mta (hegy), ckheni (ló).

Vannak 3 mássalhangzóval kezdődő szavak is:
tkven (ti), mCvane (zöld), ckhviri (orr), TKbili (édes), mTKivneuli (fájdalmas), csrdiloeti (észak)

Van néhány (kevés) szó a grúzban, amely 4 mássalhangzóval kezdődik. Pl:
mKvleli (gyilkos), mKvdari (halott), mthvrali (részeg) és mCKrivi (sor).

Vannak egész extrém esetek is, például a következő szó 6 mássalhangzóval kezdődik:
mCvrtneli (edző),

És a következő szavak 8 mássalhangzóval kezdődnek:
gvprckvni (ti kiraboltok minket), gvbrdgvni (ti megsirattok minket (? ebben nem vagyok biztos) [szerintem úgy szótagolható: gv-prc-kv-ni, gv-brd-gv-ni]

- vége -

( a fordításért köszönet Vásárhelyi Istvánnak )