Szia Anna!
Mint látom időben összegyűjtöd az információkat, nem úgy mint mi... (Pár nap alatt dőlt el, hogy megyünk Grúziába is)
Én tavaly voltam (augusztusban) a barátommal, motorral, Törökországon át, itt töltöttünk 3 hetet, Grúziában kb. 1 hetet.
Tapasztalataim? Volt ilyen is olyan is.
Az első tapasztalat érdekes volt! Hihetetlen lassan lehetett haladni az utakon, 1. a kátyúk miatt, 2. tehenek miatt. Folyton kerülgetni kell őket, ne adj' Isten, ha dél körül elkapsz egy csordát, amikor is épp kérődznek elterülve az út közepén...
Az emberek barátságosak, segítőkészek. Leírok 1 kis történetet ezzel kapcsolatban: mikor átmentünk a grúz határon (ami elég hosszadalmas volt, ilyen papír olyan papír kitöltése, kb. 2,5 óra) már késő délután volt. Alighogy átértünk a határon 1 technikai probléma lépett fel a motornál,nem volt nálunk megfelelő alkatrész az orvoslására. Többen odajöttek megkérdezni mi a baj, mikor látták, hogy szenvedünk vele... Persze grúzul 1 kukkot nem tudtunk, de aki értett hozzá szavak nélkül is látta mire lenne szükségünk. És pár gesztikuláció és értettük is, hogy az illető megpróbál segíteni nekünk. Ott dekkoltunk talán még 2 órát mire hozta a megfelelő alkatrészt...és újból útnak eredtünk...abban a reményben, hogy most már úgyis sötétedik menjünk ki minnél előbb a városból, (ti. sátorral voltunk). Aztán az történt, hogy alighogy elhagytuk Tbilisi-t olyan útra kellett rátérnünk (ahhoz, hogy célunkat elérjük), amin olykor csak gyalog is 1 kuriózum volt áthaladni... persze térkép szerint max. 1 órányi útról lett volna szó... Közben tök sötét lett, sár, lassan eleredt az eső is, és "vége-hossza nincs út" állt előttünk... Kb. este 10 körül végre felbukkant 1 falunak nevezhető település. Az útszélén "támolygott" 1 plébános valakivel, őket kérdeztük: van-e remény kijutni erről a helyről? Mire a bácsi rögtön felajánlotta, hogy megszállhatunk nála...Úgyis lett! Másnap pedig olyan reggelit tettek elénk, hogy felét se tudtuk megenni! :-)
Ami nehézséget okozott az az volt, hogy mi nem ismertük az ő nyelvüket ők pedig a sajátjukon kívül nem ismertek mást...
Volt 1 olyan esetünk, hogy pl. Jindvali-t kerestük fél délután, 10 km-es környezetben köröztünk előre-hátra. Egyszer megkérdeztünk valakit (térképet nem tudott olvasni, ugye) azt mondta, ha itt és itt előre megyünk pont oda találunk, a biztonságért megkérdeztünk egy idő után még valakit, ő meg azt mondta forduljunk vissza, mert pont az ellenkező irányba van, 3x fordultunk vissza, ki erre, ki arra küldött...végül is magunk jöttünk rá. Ugyebár minden tábla grúzul van feltüntetve. (Én összesen 3 helyen láttam olyan táblát, amit más anyanyelvűek is képesek elolvasni)Voltunk már jó pár helyen, de ennyit sehol nem kacskaringóztunk, mint Grúziában...
A közemberek 50 km-es körzetben sem ismerik ki magukat, pedig a legközelebbi nagyvárost kérdeztük... Ha e tekintetben informálódni akarsz, mindenképpen rendőrt vagy valaki hasonlót kérdezz!
Ami a tájat illeti, nekem Gerget Sameba lett a kedvencem!! Na, meg az oda vezető út is nagy élményként maradt meg. Van spéci erre 1 terepjáró, aki fölviszi a turistákat a hegyre...de persze mi motorral akartunk menni, gondolva, hogy nem lesz nagy Kunst....aztán 3/4 -ét gyalog tettem meg, mert képtelen volt a motor 2 személyt fölcibálni az akkora kövek miatt mint 3x a fejem...majd leszakadt a motor alja, stb...,- na de akkor is megérte! Szép havas volt a környék!
A kaja olcsó...Törökország után, csak néztünk ki a fejünkből, hogy tankolunk (Törökben nagyon drága a benzin), kajálunk -nem is akárhogy- és mégis alig fogy a pénzünk...
Nos, talán ennyi. Ha van kérdésed szívesen válaszolok, ha tudok persze...
Üdv.
Enikő
Szia!
Új épületet aligha láttam, igen inkább a régi típusú, nagy-szobás lakások a jellemzőek.
Ahol megszálltunk is 1 hasonló volt, magas, nagy szobák, és nagyon egyszerűen volt berendezve, ha jól emlékszem szőnyeg sem volt vagy hasonló sem a padlón, parkettát sehol nem láttam. Esőt nem kaptunk csak Gerget Sameba-n, de az sem volt vészes.
Kempingben sehol nem voltunk, ahogy esteledett igyekeztünk keresni sátorozásra alkalmas helyet... Igen, csak ketten voltunk. Vadállatokkal sehol nem találkoztunk, hál' Istennek. Pedig volt hogy erdő szélén állítottuk fel. Kígyót meg hasonlókat hírből sem hallottam....
Nem féltünk... :-)
Egyszer volt Törökországban, hogy az arra járó gyermekek próbáltak felébreszteni...mondjuk akkor még sátrat sem állítottunk (1. fáradtak voltunk, 2. meleg volt) csak hálózsákkal aludtunk a "sokcsillagos" ég alatt... Ez egyébként többször előfordult.
Valamiféle szúnyogok voltak Törökországban, de ez nem is keleten volt, hanem nyugaton,- este nagyon megleptek, gyorsan kellett kinyitni a sátort is, de így is előfordult, hogy beférkőztek... (ez kb. 3 alkalommal volt), sprayt használtunk védekezésül. Pl. befújtuk magunkat meg a sátor körül.
Grúziában mivel amúgy is olcsó a kaja, így a gyümölcs is (nem nagyon vettünk), volt olyan is, hogy az útszéli fáról, bokorról szedtünk inkább.. valamiféle kaktusz volt az egyik, nevét nem tudom, de fenséges íze volt!
Hasmenésem egyszer (!) volt, de az érthető okból végül is, -sok dinnye- egyébként semmi bajunk nem volt, hála Istennek!
Tisztálkodni tudtunk mindennap. Volt egy gumiból készült tusoló felszerelésünk, amit délután megtöltöttünk vízzel, ez estére megmelegedett a napon...vagy volt, hogy kannába is tettünk, ozt fölkötöttük a motorra és estére kényelmesen lehetett pancsolni! De volt olyan is, hogy benzinkútnál tusoltunk... (persze ingyér). Habár a benzinkutas tusolás csak Töröko-ban volt, Grúziában nagyon elhagyatott benzinkútaknál tankoltunk... ( De a barátom pl. 40 fokban 2-3x is lemosdott fölül, egy csorgónál vagy ilyen helyen...)
Mosást is így oldottuk meg, csorgónál vagy benzinkútnál, betettük egy zacsiba, aztán valahol megálltunk pihizni, addig megszáradtak a ruhák, vagy amit lehetett, pl. zokni fölkötöttük a motorra és ott száradt meg perceken belül menet közben.
Üdv,
Enikő
( Köszönet Bodoni Enikőnek )
2008. május 6., kedd
2008. május 4., vasárnap
Grúz nyelv (angol cikk fordítás)
A grúz nyelv (kartuli ena) a kaukázusi Grúzia hivatalos nyelve. A grúz az anyanyelve kb. 3,9 millió lakosnak Grúzián belül (a népesség 83 %-a), és még 500.000 külföldön (főleg Törökországban, Iránban, Oroszországban, az USA-ban és Európában. Irodalmi nyelve a grúz nép minden népcsoportjának, különösen azoknak, akik más dél-kaukázusi (vagy kartvél) nyelveken beszélnek, mint a svan-ok, megreliaiak és a laz-ok.
Rövid tartalom:
1 Osztályozás,
2 Nyelvjárások,
3 Történet,
4 Írásrendszer
4.1 Mássalhangzók,
4.2 Magánhangzók,
4.3 Hangtan
5 Nyelvtan
5.1 Alaktan,
5.2 Ragozás
5.3 Mondattan
6 Szókincs
7 Példák
7.1 Szóképzés,
7.2 Többszörös mássalhangzóval kezdődő szavak
1. Osztályozás:
A grúz a legáltalánosabb dél-kaukázusi nyelv, egy nyelvcsalád, amely magában foglalja a svan-t és a magreliai-t (amelyet főleg északnyugat-Grúziában beszélnek), és a laz-t (amelyet főleg a Fekete tenger török partjától a grúz határig beszélnek).
2. Nyelvjárások:
(Grúziában, részben Törökországban, Azerbajdzsánban és Iránban)
Imeretiai, Racsa-Lecshumiai, Gurian, Adzsaraan, Imerhevian, Kartlian, Kahetian, Ingilo, Tus, Hevsúr, Mohevian, Psavjan, Fereydan, Mtiuletian, Meshetian.
3. Történet
A grúz a megreliai-tól és a laz-tól Kr.elött 1000 körül vált szét. A változás mértékét a nyelvészek (pl. Klimov, T. Gamkrelidze, G. Macsavariani) úgy itélik meg, hogy a legkorábbi szétválás Kr.előtt 2000-ben vagy korábban történt, amikor a svan elvált a többi nyelvtől. A megreliai és a laz a grúztól durván ezer évvel később vált szét. A grúz nyelvnek gazdag írásos hagyatéka van. A legrégebbi fennmaradt grúz írásos szöveg a „Szent Susanik királynő mártíromsága” (Camebai cmindisza Susanikiszi, dedoplisaz) Iakob Curtaveli-től, a Kr.utáni V. századból. A grúz nemzeti eposz („A tigrisbőrös lovag”) (Vephisztqaoszani) Sota Rusztaveli-től, a XII. századra datálódik.
4. Írásrendszer
A grúzt a történelem során sokféleképpen írták. Jelenleg egy ábécé, a mkhedruli („katonai”) majdnem teljesen uralkodó, a többi csak a tudósokat érdekli, akik a történelmi dokumentumokat olvassák.
A mkhedruli-nak 33 betűje van általános használatban, 6-ot már többnyire nem használnak. A mkhedruli betük - nem teljesen-, de megfelelnek a grúz nyelv hangjainak.
A Leonti Mroveli által a XI. században leírtak alapján, az első grúz ábécét Pharnavaz, a kaukázusi Ibéria vidék (másnéven Kartli) első királya alkotta meg, a Kr.előtti III. században. Ennek ellenére, ennek az abécének, vagy módosult változatának az első előfordulása csak a Kr.utáni IV-V. századra tehető. A századok folyamán az abécé modernizálódott. Mostanában 3 grúz ábécé van, amelyek annyira különböznek egymástól, hogy az egyiknek ismeretében a másikak közül egyet sem lehet elolvasni. Ezeket az ábécéket asomtavruli-nak (nagybetüknek), nuskuri-nak (kisbetűknek) és mkhedruli-nak nevezik. Az első kettőt együtt használják, mint nagy- és kisbetüket, és együttesen alkotnak egy ábécét a grúz orthodox egyházban és khucuri-nak (papi-nak) nevezik.
A mkhedruli-ban nincsenek külön nagybetük. Néha, nagybetüs hatást akarnak elérni úgy, hogy az egész betüt az alapvonara teszik lenyúló részek nélkül. Ezeket a nagybetű-szerű jeleket címlapokon, fejezetcímeken, szobor-feliratokon és hasonló helyeken gyakran használják.
A kemény (kiejtésben nagybetüvel) írt hangokat erős nyomással kell kiejteni. A grúzban a „normál” h-hoz képest kemény h (X = H) és zöngétlen h (GH = j) is van.
A grúzban sok mássalhangzó-kapcsolódás van, bár minden főnév alanyesetben magánhangzóra végződik. Sok főnév 2 mássalhangzóval kezdődik (lásd a Példák részt)
4.3 Hangtan:
A nyelv tartalmaz néhány szörnyűséges mássalhangzókapcsolatot, ahogy azt a következő szavakban lehet látni:
gvprtskvni (gvprtckvni, "ti kiraboltok minket”) and mtsvrtneli (mcvrtneli,"edző").
[Vásárhelyi: Saját megjegyzésem] Nem kell ezt olyan szörnyűnek venni. Pl. a szlovák nyelvben az r és az l magánhangzó-jellegű, annyira, hogy még hosszú párjuk is van, r’, l’,vesszővel és mint magánhangzók, szótagalkotók. Így gondolom, hogy a grúzban azok a mássalhangzók, amiket önállóan is ki lehet ejteni (v,r,sz, m, l, stb), azokat felfoghatjuk úgy is, mintha magánhangzók lennének, és ezek szerint én pl. úgy is szótagolnám őket: gv-prc-kv-ni illetve mcvrt-ne-li)
5. Nyelvtan:
5.1. Alaktan:
A grúz agglutináló (ragozó) nyelv. Vannak bizonyos elő- és utóképzők, amelyek sorrendben összekapcsolva igét képeznek. Egyes alakokban akár 8 különböző elem is lehet egy igében egyszerre. Példa lehet agesenebinat („te építettél”). Az igéalak részekre bontva a-g-e-shen-eb-in-a-t. Az egyes képzők a személyt, a módot és az időt fejezik ki.
A szinkópa általános jelenség a grúzban. Ha egy végződés (különösen a többesszám jele –eb-) olyan szótőhöz kapcsolódik, amely a-t vagy e-t tartalmazó szótaggal végződik, akkor a legtöbb szóban ez kiesik. Pl. megobari („barát”). Többesszámban megobrebi („barátok”), vagyis a szótőből az a kiesett.
A grúzban 7 főnévi eset van: a nominatívus (alanyeset), ergatívus (tárgyra ható eset [nem tárgyeset!]), datívus (részeseset), genitívus (birtokos eset), eszköz-, elöljárós- és megszólító eset. Amíg a többi nyelvben a mondat alanya általában alanyesetben van és a mondat tárgya tárgy- (esetleg részes-) esetben, a grúzban fordítva, a tárgy van alanyesetben és az alany ergatívus-ban. Ezt ergatív szerkezetnek nevezik, sok esetben fordul elő, pl. a tárgyas igék múlt idejében vagy a tudni ige jelen idejében.
5.3 Mondattan:
A grúz ragozó nyelv, vagyis a nyelvtani módosító elemeket többnyire a szótő után (néha elé) teszik, ragként vagy külön szóként (névutó). A grúz ragok a nyugati nyelvek elöljáróinak felelnek meg. Minden rag a módosított szótőhöz járul, amely bizonyos esetben van (de ez így van sok indoeurópai nyelvben is, mint a német, latin vagy orosz, stb.) [magyar: rag=nagy/nagy-obb, előképző: leg-nagy-obb]
A grúzban elsődlegesen alany-tárgy-többi mondatrész sorrend van, de a szórend nem olyan szigorú, mint pl. az angolban. Nem minden szórend elfogadható, de lehetséges az alany-többi mondatrész-ige sorrend is. A grúzban nincs nyelvtani nem, a szavak semlegesneműek. Nincs névelő, tehát egyformán fejezik ki: vendég, egy vendég, a vendég. Bár vannak nyelvtani eszközök, amelyekkel a határozottságot ki lehet fejezni.
6. Szókincs:
A grúzban gazdag szóképzési rendszer van. A szótőhöz néhány elő- és utóképzőt téve, sok névszót és melléknevet lehet képezni.
Például, a –Karth- szótőből Karthveli (grúz ember), Karthuli (grúz nyelv) és Szakarthvelo (Grúzia).
A legtöbb grúz vezetéknév –dze (fiú), -svili (gyerek), -ia, -ani, -uri képzőkre végződik.
A grúzban 20-as számrendszer van, mint a baszkban vagy a franciában. Tehát 20-nál nagyobb és 100-nál kisebb számot a 20 szorzatával és a maradék hozzá-adásával fejezzük ki: Pl. 93 = otkh-m-oc-da-cameTi (azaz 4-szer 20 + 13).
7. Példák:
7.1 Szóképzés:
Főnevek igéből (szótő, képzett szó):
-Cer- ("ír") > Cerili ("levél, betü") és mCerali ("író, írnok")
-ca- ("ad") > gadacema ("rádió")
-cda- ("próbál") > gamocda ("vizsga”)
-gav- ("hasonlít") > mszgavszi („hasonló”) és mszgavszeba ("hasonlóság”)
-sen- ("épít") > senoba ("épület")
- ckh- ("süt") > namtckhvari ("sütemény")
-civ- ("hideg") > macivari ("hűtőszekrény”)
-pr- ("repül") > tvitmprinavi ("repülőgép") és aprena ("felszállás")
Igék főnévből:
-szadili- ("ebéd") > szadilob ("ebédel")
-szauzme ("reggeli") > C'aszauzmeba ("reggelizni”)
A Ca- előképző „egy kicsit valamit csinál” értelmet ad a jelentéshez
-szakhli- ("otthon”) > gadaszakhleba („költözni”)
Hasonlóképpen, melléknévből igét lehet képezni:
-Citeli- ("piros") > gaCileba („elpirulni, pirosítani”)
-brma ("blind") > dabrmaveba („megvakulni, megvakítani”)
-lamazi- ("szép”) > galamazeba („megszépülni”)
7.2 Többszörös mássalhangzóval kezdődő szavak:
A grúzban sok főnév és melléknév kezdődik 2 vagy több mássalhangzóval.
Néhány nyelvész szerint a szavak fele két mássalhangzóval kezdődik, azért, mert a szótagok is többnyire két mássalhangzóval kezdődnek.
cqali (víz), szCori (korrekt), rdze (tej), tma (haj), mta (hegy), ckheni (ló).
Vannak 3 mássalhangzóval kezdődő szavak is:
tkven (ti), mCvane (zöld), ckhviri (orr), TKbili (édes), mTKivneuli (fájdalmas), csrdiloeti (észak)
Van néhány (kevés) szó a grúzban, amely 4 mássalhangzóval kezdődik. Pl:
mKvleli (gyilkos), mKvdari (halott), mthvrali (részeg) és mCKrivi (sor).
Vannak egész extrém esetek is, például a következő szó 6 mássalhangzóval kezdődik:
mCvrtneli (edző),
És a következő szavak 8 mássalhangzóval kezdődnek:
gvprckvni (ti kiraboltok minket), gvbrdgvni (ti megsirattok minket (? ebben nem vagyok biztos) [szerintem úgy szótagolható: gv-prc-kv-ni, gv-brd-gv-ni]
- vége -
( a fordításért köszönet Vásárhelyi Istvánnak )
Rövid tartalom:
1 Osztályozás,
2 Nyelvjárások,
3 Történet,
4 Írásrendszer
4.1 Mássalhangzók,
4.2 Magánhangzók,
4.3 Hangtan
5 Nyelvtan
5.1 Alaktan,
5.2 Ragozás
5.3 Mondattan
6 Szókincs
7 Példák
7.1 Szóképzés,
7.2 Többszörös mássalhangzóval kezdődő szavak
1. Osztályozás:
A grúz a legáltalánosabb dél-kaukázusi nyelv, egy nyelvcsalád, amely magában foglalja a svan-t és a magreliai-t (amelyet főleg északnyugat-Grúziában beszélnek), és a laz-t (amelyet főleg a Fekete tenger török partjától a grúz határig beszélnek).
2. Nyelvjárások:
(Grúziában, részben Törökországban, Azerbajdzsánban és Iránban)
Imeretiai, Racsa-Lecshumiai, Gurian, Adzsaraan, Imerhevian, Kartlian, Kahetian, Ingilo, Tus, Hevsúr, Mohevian, Psavjan, Fereydan, Mtiuletian, Meshetian.
3. Történet
A grúz a megreliai-tól és a laz-tól Kr.elött 1000 körül vált szét. A változás mértékét a nyelvészek (pl. Klimov, T. Gamkrelidze, G. Macsavariani) úgy itélik meg, hogy a legkorábbi szétválás Kr.előtt 2000-ben vagy korábban történt, amikor a svan elvált a többi nyelvtől. A megreliai és a laz a grúztól durván ezer évvel később vált szét. A grúz nyelvnek gazdag írásos hagyatéka van. A legrégebbi fennmaradt grúz írásos szöveg a „Szent Susanik királynő mártíromsága” (Camebai cmindisza Susanikiszi, dedoplisaz) Iakob Curtaveli-től, a Kr.utáni V. századból. A grúz nemzeti eposz („A tigrisbőrös lovag”) (Vephisztqaoszani) Sota Rusztaveli-től, a XII. századra datálódik.
4. Írásrendszer
A grúzt a történelem során sokféleképpen írták. Jelenleg egy ábécé, a mkhedruli („katonai”) majdnem teljesen uralkodó, a többi csak a tudósokat érdekli, akik a történelmi dokumentumokat olvassák.
A mkhedruli-nak 33 betűje van általános használatban, 6-ot már többnyire nem használnak. A mkhedruli betük - nem teljesen-, de megfelelnek a grúz nyelv hangjainak.
A Leonti Mroveli által a XI. században leírtak alapján, az első grúz ábécét Pharnavaz, a kaukázusi Ibéria vidék (másnéven Kartli) első királya alkotta meg, a Kr.előtti III. században. Ennek ellenére, ennek az abécének, vagy módosult változatának az első előfordulása csak a Kr.utáni IV-V. századra tehető. A századok folyamán az abécé modernizálódott. Mostanában 3 grúz ábécé van, amelyek annyira különböznek egymástól, hogy az egyiknek ismeretében a másikak közül egyet sem lehet elolvasni. Ezeket az ábécéket asomtavruli-nak (nagybetüknek), nuskuri-nak (kisbetűknek) és mkhedruli-nak nevezik. Az első kettőt együtt használják, mint nagy- és kisbetüket, és együttesen alkotnak egy ábécét a grúz orthodox egyházban és khucuri-nak (papi-nak) nevezik.
A mkhedruli-ban nincsenek külön nagybetük. Néha, nagybetüs hatást akarnak elérni úgy, hogy az egész betüt az alapvonara teszik lenyúló részek nélkül. Ezeket a nagybetű-szerű jeleket címlapokon, fejezetcímeken, szobor-feliratokon és hasonló helyeken gyakran használják.
A kemény (kiejtésben nagybetüvel) írt hangokat erős nyomással kell kiejteni. A grúzban a „normál” h-hoz képest kemény h (X = H) és zöngétlen h (GH = j) is van.
A grúzban sok mássalhangzó-kapcsolódás van, bár minden főnév alanyesetben magánhangzóra végződik. Sok főnév 2 mássalhangzóval kezdődik (lásd a Példák részt)
4.3 Hangtan:
A nyelv tartalmaz néhány szörnyűséges mássalhangzókapcsolatot, ahogy azt a következő szavakban lehet látni:
gvprtskvni (gvprtckvni, "ti kiraboltok minket”) and mtsvrtneli (mcvrtneli,"edző").
[Vásárhelyi: Saját megjegyzésem] Nem kell ezt olyan szörnyűnek venni. Pl. a szlovák nyelvben az r és az l magánhangzó-jellegű, annyira, hogy még hosszú párjuk is van, r’, l’,vesszővel és mint magánhangzók, szótagalkotók. Így gondolom, hogy a grúzban azok a mássalhangzók, amiket önállóan is ki lehet ejteni (v,r,sz, m, l, stb), azokat felfoghatjuk úgy is, mintha magánhangzók lennének, és ezek szerint én pl. úgy is szótagolnám őket: gv-prc-kv-ni illetve mcvrt-ne-li)
5. Nyelvtan:
5.1. Alaktan:
A grúz agglutináló (ragozó) nyelv. Vannak bizonyos elő- és utóképzők, amelyek sorrendben összekapcsolva igét képeznek. Egyes alakokban akár 8 különböző elem is lehet egy igében egyszerre. Példa lehet agesenebinat („te építettél”). Az igéalak részekre bontva a-g-e-shen-eb-in-a-t. Az egyes képzők a személyt, a módot és az időt fejezik ki.
A szinkópa általános jelenség a grúzban. Ha egy végződés (különösen a többesszám jele –eb-) olyan szótőhöz kapcsolódik, amely a-t vagy e-t tartalmazó szótaggal végződik, akkor a legtöbb szóban ez kiesik. Pl. megobari („barát”). Többesszámban megobrebi („barátok”), vagyis a szótőből az a kiesett.
A grúzban 7 főnévi eset van: a nominatívus (alanyeset), ergatívus (tárgyra ható eset [nem tárgyeset!]), datívus (részeseset), genitívus (birtokos eset), eszköz-, elöljárós- és megszólító eset. Amíg a többi nyelvben a mondat alanya általában alanyesetben van és a mondat tárgya tárgy- (esetleg részes-) esetben, a grúzban fordítva, a tárgy van alanyesetben és az alany ergatívus-ban. Ezt ergatív szerkezetnek nevezik, sok esetben fordul elő, pl. a tárgyas igék múlt idejében vagy a tudni ige jelen idejében.
5.3 Mondattan:
A grúz ragozó nyelv, vagyis a nyelvtani módosító elemeket többnyire a szótő után (néha elé) teszik, ragként vagy külön szóként (névutó). A grúz ragok a nyugati nyelvek elöljáróinak felelnek meg. Minden rag a módosított szótőhöz járul, amely bizonyos esetben van (de ez így van sok indoeurópai nyelvben is, mint a német, latin vagy orosz, stb.) [magyar: rag=nagy/nagy-obb, előképző: leg-nagy-obb]
A grúzban elsődlegesen alany-tárgy-többi mondatrész sorrend van, de a szórend nem olyan szigorú, mint pl. az angolban. Nem minden szórend elfogadható, de lehetséges az alany-többi mondatrész-ige sorrend is. A grúzban nincs nyelvtani nem, a szavak semlegesneműek. Nincs névelő, tehát egyformán fejezik ki: vendég, egy vendég, a vendég. Bár vannak nyelvtani eszközök, amelyekkel a határozottságot ki lehet fejezni.
6. Szókincs:
A grúzban gazdag szóképzési rendszer van. A szótőhöz néhány elő- és utóképzőt téve, sok névszót és melléknevet lehet képezni.
Például, a –Karth- szótőből Karthveli (grúz ember), Karthuli (grúz nyelv) és Szakarthvelo (Grúzia).
A legtöbb grúz vezetéknév –dze (fiú), -svili (gyerek), -ia, -ani, -uri képzőkre végződik.
A grúzban 20-as számrendszer van, mint a baszkban vagy a franciában. Tehát 20-nál nagyobb és 100-nál kisebb számot a 20 szorzatával és a maradék hozzá-adásával fejezzük ki: Pl. 93 = otkh-m-oc-da-cameTi (azaz 4-szer 20 + 13).
7. Példák:
7.1 Szóképzés:
Főnevek igéből (szótő, képzett szó):
-Cer- ("ír") > Cerili ("levél, betü") és mCerali ("író, írnok")
-ca- ("ad") > gadacema ("rádió")
-cda- ("próbál") > gamocda ("vizsga”)
-gav- ("hasonlít") > mszgavszi („hasonló”) és mszgavszeba ("hasonlóság”)
-sen- ("épít") > senoba ("épület")
- ckh- ("süt") > namtckhvari ("sütemény")
-civ- ("hideg") > macivari ("hűtőszekrény”)
-pr- ("repül") > tvitmprinavi ("repülőgép") és aprena ("felszállás")
Igék főnévből:
-szadili- ("ebéd") > szadilob ("ebédel")
-szauzme ("reggeli") > C'aszauzmeba ("reggelizni”)
A Ca- előképző „egy kicsit valamit csinál” értelmet ad a jelentéshez
-szakhli- ("otthon”) > gadaszakhleba („költözni”)
Hasonlóképpen, melléknévből igét lehet képezni:
-Citeli- ("piros") > gaCileba („elpirulni, pirosítani”)
-brma ("blind") > dabrmaveba („megvakulni, megvakítani”)
-lamazi- ("szép”) > galamazeba („megszépülni”)
7.2 Többszörös mássalhangzóval kezdődő szavak:
A grúzban sok főnév és melléknév kezdődik 2 vagy több mássalhangzóval.
Néhány nyelvész szerint a szavak fele két mássalhangzóval kezdődik, azért, mert a szótagok is többnyire két mássalhangzóval kezdődnek.
cqali (víz), szCori (korrekt), rdze (tej), tma (haj), mta (hegy), ckheni (ló).
Vannak 3 mássalhangzóval kezdődő szavak is:
tkven (ti), mCvane (zöld), ckhviri (orr), TKbili (édes), mTKivneuli (fájdalmas), csrdiloeti (észak)
Van néhány (kevés) szó a grúzban, amely 4 mássalhangzóval kezdődik. Pl:
mKvleli (gyilkos), mKvdari (halott), mthvrali (részeg) és mCKrivi (sor).
Vannak egész extrém esetek is, például a következő szó 6 mássalhangzóval kezdődik:
mCvrtneli (edző),
És a következő szavak 8 mássalhangzóval kezdődnek:
gvprckvni (ti kiraboltok minket), gvbrdgvni (ti megsirattok minket (? ebben nem vagyok biztos) [szerintem úgy szótagolható: gv-prc-kv-ni, gv-brd-gv-ni]
- vége -
( a fordításért köszönet Vásárhelyi Istvánnak )
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
